Ha már bekerültem a Humor kategóriába (ezúton is pacsi a szerkesztőknek) úgy döntöttem kicsit bele kéne ásnom magam a Magyarországi poénfaktor aranybányájába, méghozza a zeneiparba. Mint minden lehetséges vitában, az emberek két szélsőséges táborra bomlottak: Vannak a 10-15 éves picsák, akik hangos sikításban törnek ki amikor meglátjuk kedvencüket, és a másik tábor, hatalmas ,,zeneszakértőként'' azt várja hogy mikor tömik már be a sipákoló tömeg faszlesőjét. No de vegyünk is szemügyre pár népszerű alkotást, nemre, korra és értelmi színvonalra való tekintet nélkül. Megkérnék mindenkit hogy legalább próbálják egyszer meghallgatni mindegyik számot, vagy ha végképp nem bírjátok pörgessetek bele, mert a zenén kívül magáról a videóklippről és annak mondanivalójáról is szó lesz. Aztán mehettek gyónni!

Éder Krisztián ,,SP''-Partyarc

Tudom hogy ez a Fluor nevű srác a főszereplő, de mivel a klippet is SP rendezte ezért inkább őt szeretném bírálni. Tény, a magyar popszakmára érkező sár nagy részét ez a srác fogja fel, ám azért némi tisztelet kijár neki, fotós szemmel mindenképp.
Bár a szám mondanivalója valahol irónikus, hiszen a péntek esti csajozásról és pasizásról hivatott lerántani a leplet, a ritmus, a szöveg mégis pont olyan emberkhez szól akik gond nélkül változnak át valaki mássá egy-egy buli kedvéért. Szóval részemről a mondanivalón esett egy kisebb csorba, persze az is lehet hogy egy egyszerű és elcsépelt Carpe Diem felkiáltással az élet egy apró öröméről szól a klipp, viszont ez esetben a cukormázas muffin, a sütievő picsák és a rikító színek (amik azért igencsak jól lettek összeválogatva) értelmüket vesztik, tehát maradjunk az első meghatározásnál. A zenei rész viszont már közel sem ,,ennyire'' rózsás, bár tényleg egy kellemesen monoton és fülbemászó dallammal van dolgunk, az alig pár soros szöveg másodpercenkénti ismétlése nomeg a töltelékszavak igencsak megbélyegzik a produkciót. SP karrierjét nem követtem nyomon, egyes információkból viszont sikerült leszűrnöm annyit, hogy régebben több köze volt a hip-hop műfajhoz, aztán rájött, hogy kiscsajokról a bugyinál csak a pénztárcát könnyeb lekapni, így hatalmas elhatározás után arculatot váltott és láss csodát be is futott. Ejj-ejj Kriszti, mi lesz így veled, azért a fotozást ne cseréld modellkedésre.

BNF-Bűnös

Kapaszkodjatok srácok, most veszünk egy 90 fokos kanyart és lekanyarodunk Fikafalu barátságos, dimbes-dombos vidékére. Ha egy külföldinek el kellene magyaráznom mi is az a BNF, azt a következőképp tenném: Egy olyan zenekar akik szeme az esetek 70%-ban csukva van és vonyít, mikor pedig nem akkor tagjai metroszexuális napszemüveget viselnek, kockás inggel és túljátszott arcmimikával követik a playback-et. Na de komolyan ez a klipp valahol elveszett a Dawson és a haverok, illetve a Boldog Buzi Seggfej Vagyok klubb színjátszó köre között. Az egész alapötlet hihetetlenül eredeti, és pár évtized alatt bizony még egy embernek sem jutott eszébe hogy egy stúdióba helyezze el az egész cselekményt. Persze csavarnak még egy hatalmasat az Oscar-díjas sztorin, és bekerül egy büdös kurva is a klippbe, aki hívogatja kedvenc frontemberünket, miközben a barátai kintről kiabálnak, ujjonganak és integetnek neki. Nem tudni, hogy azért-e mert figyelmeztetni akarják a csaj telefonhívására, vagy csupán találtak még egy csupor vazelint a szekrény alján, mindenestre öröm látni egy ilyen boldog kis csipetcsapatot. Ezek után persze bemennek és közösen énekelnek a falra függesztett mikrofonba, olyan tiszta szívből jövő átéléssel amely csodával határos módon elfért még a képernyőn három ilyen tehetségtelen zacsipacsi között. De komolyan srácok, le kéne dobni ezt a kibaszott nyálgép stílust, mert így csak olyan nőket fektettek meg akiknek még bőven Barbie-zniuk kellene.

Idiotside-Álarc

Nos, nem is olyan rosszak ezek a srácok és őszintén szólva egész kellemes zenét játszanak, látszik is hogy nincsenek annyira felkapva mint fenti társaik. Persze, fiatalok, bolondok, de a banda ismeri egymást, öltözékükhöz nem ért homoszexuális divatdiktátor keze ami nálam jó pont, és minő meglepetés, ez az álarcos utalás is valahogy sokkal jobban átjött mint Speedy barátunknál. Persze még mindig nem művészet, és a ,,nánáánná'' költői eszköz használata is el van túlozva. No de az a komment kisebb szélütést okozott melyben egy lány azt firtatta hogy ő BNF hatására merült bele a Rock műfajba... Azért az ilyeneket átadnam egy rövid beszélgetésre Rob Zombie-val (tudom hogy ő metál arc és nem rock, ajj gyerek nem vagyok én hülye). Amúgy fura hogy egy sátánjelmezben éneklő csóka x éve él boldog házasságban, és feleségét majd minden nem groteszk klippjében szerepelteti, szerintem ez aranyos dolog tőle. No de ugorjuk is át az IdiotSide fikázását, igazából nincs sok mondanivalóm számukra. Vagy eltűnnek a süllyesztőben pár év múlva, vagy felnőtt fejjel irányt váltanak és egy viszonylag jó bandát hoznak össze, persze kizárólag stílusváltás után. Tinibanda, szárnypróbálgatás, de ez épp elég arra hogy végigdugják a férfiak életében csak aranykornak nevezett boldog időszakot.

Barbee-Kapj el!

Röviden tömören ki a fészkes francos francia férfifodrász az a Barbee és miért kapott Comet gömböt? Mindenestre feldughatja magának ha épp nem a Viva nézői előtt akar villogni, mivel ez a szám kritikán aluli lett. A jelmezei, az egész vad, nőies, szexis kisugárzás valahogy befele sült el mint a Csernobili atomerőmű, és a végeredmény sem lett jobb azt leszámítva hogy Barbee nem fertőző. A dal közepén hallható három tőmondatot (Gyere velem. Állj fel. Táncolni akarok.) sikerült egy inkompetens, és zagyva mondattá összesűríteni, a fenománils ,,Te vagy az a férfi ki áttör a falakon'' refrén pedig csak akkor nem számít ementálivá lőtt klisének ha Hulk-nak szól. Továbbá van egy olyan rész hogy ,,Vigyél el magaddal'' amelyről egy marha régi szám jutott eszembe, a hanglejtés meg minden olyan zenére utaló jellemző amit a hozzám hasonlóan fafülű emberkék nem ismernek, nos azok mind egyformák. Ha mégjobban belemerülünk a mögöttes tartalomba rájöhetünk, hogy Barbee igazából a ,,Kapj elből'' a fogócskára asszociál, amelyet párhuzamba állít a szexualitás izgalmával, egymás testének és vágyainak felfedezésével, amelyben megtalálható a gyermekkori kíváncsiság. A mély mondanivalóhoz persze hozzájárulhatnak a jelmezek is, melyek így visszagondolva nem bénák, hanem  az érett, tapasztalt, szerelemre vágyó nő, illetve a kislányos vak szerelem jellemzői. Ugye így van? LÓFASZT!

Ugyanis az a nagy helyzet, hogy azért haragszom (illetve remélem haragszunk) ezekre az emberekre mert ma Magyarországon ők képvisel a szakma élvonalát, ők zsebelik be a díjakat, elismeréseket. Pedig azokat a picsákat és pöcsöket ők is kiröhögök akik posztereket rakosgatnak ki az ágyuk fölé, és elalvás előtt arról álmodoznak hogy teszem azt a BNF énekese kimászik a képből, a fülükbe súgja hogy szeretlek, majd felolvas nekik az Alkonyatból pár oldalt. Szóval az a helyzet srácok-lányok: A fent említett emberek nem hülyék, nem degeneráltak, és jópáran még tehetséges is, csak jókor, jó helyen dobták a szarba önbecsülésüket, kicsit leszopták a médiát és boldogan élnek míg meg nem halnak. Legalábbis addig biztosan amíg az épp aktuális célközönség be nem tölti a 18-at... Köszönöm a türelmet és a figyelmet, legközelebb jövő hétvégén jelentkezek, addig is jó nyarat meg minden olyan dolgot amit felétek szokás csinálni.